Gyűjtsétek az élet útján Elszórt aranysugarat, Tiszta buzát s rózsát gyűjtve, Polyva, tövis elmarad. Keressétek csak az áldást, Abban, amit Isten ad, Nézzétek ezt és senki mást, S az Úr veletek marad.
Chorus
Szórjuk hát a jó magot, Jótékonyság sugarát. Szórjunk nemes magot, Mit Jézus örömmel lát.
A zenét csak úgy becsüljük, Mikor hangja már elmúlt. Ibolyát akkor keresünk, Mikor hervadt s elvirult. S mennyei áldását nyárnak Szépnek akkor látjuk csak, Mikor szárnyai zord télnek Jeges vihart hordanak.
Óh, ha sejtnők, kis kedvencünk Ujja, mely ma játszott még, Hogy holnap már holt s hideg lesz, S gyermekünkért jött a vég. Hű szemét megint büntetné Nézésed bősz haragja? Ujjacskáit nem hívnád-e Vissza, édes játékra?
Óh, a dermedt, piciny ujjak, Múlt időkre mutatnak, Szeretetlen tettre, szókra, Miket szórtál magadnak. Kis ujjacskák, halálban is Folyton arra intenek, Hogy ne tövist, rózsát vessünk, Mely sohasem szűnik meg.